Blog Munkaadóknak
A nyári időszak talán az egyik legalkalmasabb időpont egy hosszabb időtartamú kikapcsolódásra és feltöltődésre. Az egész éves kemény munka levezetésére a legtöbb munkavállaló ezt az alkalmat választja legalább egy-két hetes szabadság kivételére, így mind a munkavállalói, mind munkáltatói oldalról érdemes előre felkészülni a szabadságolás „főszezonjára”, hogy minél gördülékenyebben működhessen ez a folyamat.

Nézzük meg, mik is azok a fontos szempontok, amiket mindenképpen érdemes figyelembe venni a nyári szabadság megtervezésénél:

  • A szabadság 20 nap alapszabadságból és különböző jogcímeken járó pótszabadságokból tevődik össze. A leggyakoribb pótszabadságok az életkor és a gyermekek után járnak; előbbi életkorunk függvényében 1-10 nap, utóbbi pedig a gyermekek számától függően 2, 4, illetve 7 nap. A teljes szabadságot úgy kapjuk meg, hogyha ezeket összeadjuk, az év közben létesített munkaviszony esetén pedig a végértéket arányosítanunk kell.
  • A szabadság kiadása alapvetően a munkáltató hatáskörébe tartozik és a munkavállaló éves szabadságának 75 százalékával ő rendelkezik. A munkaadó köteles a tervezett kiadás előtt 30 nappal tájékoztatni a munkavállalót, hogy mikor veheti ki szabadságát, a fennmaradó 25%-ról azonban a munkavállaló dönthet, abban az esetben, hogyha ezt 15 nappal a tervezett szabadság előtt jelzi a munkáltató felé. Fontos kalkulálnunk azzal az előírással, hogy az éves szabadság legfeljebb két részletben adható ki. Ez alól az képezhet kivételt, hogyha az alkalmazott kettőnél több részletben szeretné kivenni, akkor ezt minden esetben a munkavállalónak kell kérvényezni.
  • A részmunkaidőben foglalkoztatottoknak ugyanannyi szabadnap jár, mint a teljes munkaidős dolgozóknak. Amennyiben a próbaidejét tölti az alkalmazott a cégnél, időarányosan lebontva ő is igényelhet szabadságot, de ennek kiadásáról teljes mértékben a munkaadó rendelkezik.
  • A szabadság alatti elérhetőségről a munkaszerződésben nyilatkozhat a munkaadó, de ez csak abban az esetben lehet indokolt, amikor egy bizonyos munkafolyamatot csak a szabadságon lévő kolléga tud kivitelezni vagy csak ő tudja megoldani az adott problémát. Ez főként a felsővezetőknél, valamint a speciális munkakört ellátóknál fordulhat elő.
  • A dolgozókat vissza lehet rendelni a szabadságról, de ez csak akkor valósulhat meg, hogyha a munkaadó egyértelmű bizonyítékokkal tudja alátámasztani a visszahívás szükségességét és ennek ténylegesen rendkívüli oka van. Ekkor a cég köteles megtéríteni a munkavállaló számára a szabadság megszakítása kapcsán felmerült összes költségét.
  • A munkáltatónak is érdemes előre átgondolni, hogy hogyan tudja majd abszolválni a nyári szabadságolások alatt a munkaerő pótlását. Ez az esetek többségében belső átszervezéssel, helyettesítéssel vagy munkaerő- kölcsönzéssel pótolják, erről azonban minden esetben írásban kell értesíteni a munkavállalót, aki legfeljebb 44 napon keresztül kötelezhető az efféle munkavégzésre.

Nagy segítséget nyújthat, hogyha a munkáltató és munkavállaló is figyelmet fordít a tervezésre és akár egy közösen vezetett Google táblázat segítségével megkönnyítik egymás számára a munkaszervezést azáltal, hogy mindenki számára átláthatóvá válik a vállalat nyári menetrendje.

Vida Bettina
HR tanácsadó

Források:

https://www.origo.hu/allas/szakertokmunkajog/20090622-hogyan-veheto-ki-jogszeruen-a-nyari-szabadsag.html

https://www.hrportal.hu/hr/konfliktusokhoz-vezethet-a-nyri-szabadsg-20170705.html

https://munkajogiblog.hu/2016/06/27/10-pontban-a-szabadsag-kiadasarol/

https://www.bdo.hu/hu-hu/aktualitasok/mire-figyeljunk-a-nyari-szabadsagok-kozeledtevel