cvonline.hu

brexit_150x150Sokakkal együtt az elsők között vettem repülőjegyet Magyarország EU csatlakozása után pár hónappal, hogy nyugaton alapozzam meg a jövőmet. Mára Londont a második legnagyobb magyar városként emlegetik. Azonban úgy tűnik, a politika véget vethet ennek a tendenciának és eddig előre nem látott mértékű hazajöveteli hullám veheti kezdetét, ami hatással lehet az igencsak meggyengült hazai munkaerő-piacra is. Lássuk a kérdést részleteiben.

Mivel is kezdődött

A britek 2016 júniusában olyan kérdésben tartottak népszavazást, amely meglepte egész Európát: Menjen vagy maradjon az Egyesült Királyság az Európai Unióban? Ennél talán csak a válasz volt meglepőbb. A többség ugyanis az Unióból való távozás mellett voksolt. A választási eredmény még a regnáló miniszterelnököt is lesöpörte pozíciójáról és helyébe egy a Britsh Exit (röviden Brexit) fő politikai hangadóját, Theresa May volt belügyminisztert ültette. A szavazati arányok különbsége 2 - 3 százalékban volt mérhető.

Hazatérni vagy maradni

Sokak fejében nyilván felmerül ez a kérdés, és mivel a Brexit folyamatának még csak a közepén tartunk, minden ezzel kapcsolatos elgondolás egyelőre megreked a találgatás szintjén. Értem ez alatt főleg azt a kérdést, vajon a magyar munkavállalók érzik-e majd kinti létüket olyan mértékben fenyegetettnek, hogy inkább a hazajövetelt választják. De vegyük a tényeket, például azt, hogy a font árfolyama korábban sosem látott mértékben kezdett mélyrepülésbe, és azóta is stagnál a népszavazás előtti érték alatt 10%-kal stagnál. Márpedig mindig is a kivándorló magyarok első számú indokai között szerepelt az eurót is jócskán meghaladó angol valuta magas értéke. Jelen pillanatban még évekre vagyunk az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének dátumától, amely mai számítások szerint 2019 márciusára tehető. Az bizonyos, hogy sokan egészen addig kint maradnak, így a tömeges Brexit miatti hazajövetel egyelőre megkérdőjelezhető. Az is tény, hogy már most sokkal nagyobb hangsúlyt kap az a vélemény, mely szerint a jól képzett európai munkaerőre Angliának hatalmas szüksége van. Ezért olyan kompromisszumos megoldást kell találni, ami lehetővé teszi, hogy aki ma kint hasznos munkát végez, az a jövőben is megtehesse ezt. Ebből kiindulva valószínűtlen, hogy a Brexitnek lenne olyan hatása, ami kvázi "haza kergetné" az Angliában élő magyarok jelentős százalékát.

Régi jelenség új köntösben

Én személy szerint nagyon is egyetértek azzal a mondással, miszerint a történelem ismétli önmagát. Hozzá tenném ugyanakkor, hogy nincs új a nap alatt. 2015-ös mérések alapján a kint élő magyarok mintegy ezer milliárd forintnyi fontot küldenek haza évente. Ez a magyar GDP közel három százaléka. Hetente beszélek kint élő magyarokkal, akik hol határozottan, hol kevésbé határozottan érdeklődnek magyarországi munkalehetőségek felől, nem utolsó sorban az adott pozícióhoz tartozó kereseti lehetőségek felől. A kereseti különbségek pedig még mindig hatalmasak adott foglalkozási szektorokon belül is. Sok magyar a magyar EU tagság előtt is vállalta a külföldi munkavállalással járó kihívásokat. A világ pedig mára gyorsabb és átjárhatóbb lett. Ez pedig csakis kedvez a külföldre történő kitelepedésnek. Majdnem biztosra vehető, hogy aki van olyan elszánt, hogy a hazáját hátra hagyva Angliáig is elmenjen egy jobb munka, magasabb kereset reményében, az meg fog birkózni a jövőbeni az Uniót elhagyó Anglia munkavállalási kihívásaival is.

Van jó hír is

Bár összességében véve magának a Brexitnek várhatóan nem lesz áttörő hatása a magyar munkaerőpiacra - figyelembe véve annak jelenlegi legnagyobb kihívásait -, az azonban érzékelhető jelenség, hogy a nyugaton dolgozó szakembereknek napjainkban létezik egy olyan rétege, amely hazafelé kacsintgat. Pontos statisztika híján csak találgatni lehet, hogy e munkavállalók hol és milyen számban élnek, de mindenki találkozhatott a jelenséggel, aki a toborzásban, munkaerő közvetítésben vagy kölcsönzésben dolgozik. Lehet, hogy csak önéletrajzokban megadott külföldi telefonszámok vagy külföldről elküldött állás pályázatok által, de a jelenség érzékelhető. A legnagyobb kérdés tehát, hogy mivel is motiválhatók ezek a munkavállalók, hogy hazajöjjenek, és magyar munkahelyet válasszanak a külföldivel szemben. Azt gondolom, hogy a munkaerő-piaci politikának kell erre választ adnia, annak érdekében, hogy a sok tízezer tehetséges, tapasztalt, magyar iskolákban tanított honfitársunk hazatérése mihamarabb csökkentse a kiéhezett munkaerő-piaci igényeket.

Hunyor Péter
Senior HR Tanácsadó

Álláshirdetés feladás, önéletrajz adatbázis hozzáférés, álláskeresők előszűrése vagy egyéb munkaadóknak, hirdetőknek szóló szolgáltatások kapcsán keresse a Cvonline.hu professzionális csapatát bizalommal, a következő elérhetőségek valamelyikén:
Russmedia Digital Kft.
H-1138 Budapest, Madarász Viktor utca 47-49.
Telefonszám: (+36 1) 5100-800
Fax: (+36 1) 302-1736 vagy (+36 46) 887-350
E-mail: info@cvonline.hu