Blog Munkaadóknak

Az úgynevezett „látszatmunka” jelensége egyre nagyobb veszélyt jelent a legtöbb szervezetre.

A munkavállalók gyakran kifogásként használják az aktuális elfoglaltságukat, csak hogy békén hagyják őket, vagy hogy ne kelljen a komolyabb és fontosabb dolgokkal foglalkozniuk. Sokan annyira elvesznek a munka apróbb részleteiben, és helyezik banális dolgokra a fő hangsúlyt, hogy nehezen ismerik fel, mikor kellene felelősségteljesebb tevékenységet ellátniuk. Hogyha csak azért teremt a munkáltató munkát a dolgozóinak, hogy elfoglalja őket, az jelentősen rontja az egyén munkamorálját és könnyedén eredményezhet negatív munkahelyi légkört, arról nem is beszélve, hogy a szükségtelenül nagy terhelés elszigeteltséghez vezethet. Még a legfelkészültebb és legtájékozottabb emberek is hajlamosak azt hinni, hogy akkor végzik a leghasznosabb munkát, hogyha elfoglalják magukat, emellett az elfoglaltság elégedettség érzéssel is párosulhat, így könnyedén felvetődhet a kérdés:

Vajon az aktivitás látszata versenyezhet-e a produktivitással a munka világában?

Elsősorban azt érdemes tisztáznunk, hogy mit is értünkproduktivitás alatt. Több definíciót is használhatunk a leírására, mint például termelékenység, hatékonyság, alkotóképesség, kreativitás, alkotóerő.Felgyorsult világunkban fontos, hogy legyen bennünk egyfajta belső hajtóerő, ami által intenzív részesei szeretnénk lenni a körülöttünk zajló eseményeknek és akár formálhassuk is azokat.

Mi segíthet abban, hogy eljussunk az aktivitástól a produktivitásig?

Az egyik leghatékonyabb megoldás, hogyha előre eltervezzük a helyzeteket, és nem csak a történtekre reagálunk újra és újra. Ehhez alaposan át kell gondolni az adott szituációt, hiszen a fontos munka az egyfajta stratégiai tevékenység, amire fel kell készülni. A felkészülésben pedig nagy segítségünkre lehet az időgazdálkodás, rendszerszemlélet, aktív, értő figyelem, és a priorizálás képessége. Attól a ponttól kezdve, hogy megtanultuk, hogy cselekedni, és nem reagálni kell, elsajátítottuk az „okos munka” titkát, azaz, hogy hogyan kell az A pontból a B pontba a lehető legkevesebb lépéssel és legkisebb energiabefektetéssel eljutnunk.

Minden esetben feltehetünk magunknak három kérdést, amely segít felmérni a munkánk értékét:

Az első kérdésnek azért van hangsúlyos szerepe, mert általa feltérképezhetjük a problémát vagy kérdéskört, illetve jobban megismerhetjük az adott tevékenységet, mielőtt fejvesztve beleugranánk a munkába. A második kérdésnek pedig azért van jelentősége, mert segít összpontosítani, és egyfajta belátásra is bírhat minket, különösen akkor, hogyha a befektetett pénz, idő, energia megtérülése kétséges. A harmadik kérdés segítségével pedig lehetőségünk nyílhat kiküszöbölni, de legalább késleltetni a célfeladaton túl betervezett dolgokat.

Munkavégzésünk során fontos arra odafigyelnünk, hogy ne ítéljünk kizárólag a feltételezéseink és megérzéseink alapján, hanem mindenképpen igyekezzünk átgondolni a dolgokat, mielőtt cselekszünk, így a munkaterhelés is könnyebb lesz és jobb eredményeket is érhetünk el.

Vida Bettina

Forrás:Terry Kelley (2010) Ne húzzunk zoknit a vízilóra! És az üzleti élet egyéb szabályai. Pécs: Alexandra Könyvkiadó