Van aki rühelli, van aki a végletekig hisz benne. Egyesek szerint sokkal hatékonyabb, mint az irodai munka, mások szerint túlhájpolt időpocsékolás. Bármi is igaz, a home office idén a fehérgalléros munkavállalók életének szinte megkerülhetetlen része lett, és úgy tűnik, egy ideig az is marad. A felszállóágban lévő járvány okán összeszedtük az otthoni munkavégzés előnyeit és hátrányait, valamint a legfontosabb tudnivalókat.
Valljuk be őszintén, a home office évekig mumusként volt jelen a magyar munkaerőpiacon, hiszen nem sokan hittek benne és a legtöbb munkaadó szkeptikusan állt az otthoni munkavégzés kérdéséhez. A munkavállaló akkor dolgozik a legjobban, ha szem előtt van – hallottuk már sokszor az érveket, de ma már tudjuk, hogy ez nyilvánvalóan nincs így, hiszen az irodában ülő alkalmazottak sem használják ki hatékonyan a munkaidejüket, legfeljebb 4-5 órát tudnak eredményesen dolgozni. Mindezek ellenére a KSH és a Portfolio felmérése szerint még 2020 elején is mindössze a munkavállalók alig 1 százaléka dolgozott rendszeresen otthonról, miközben Nyugat-Európában az utóbbi években egyre elfogadottabbá és népszerűbbé vált.
A kényszer viszont nagy úr, a koronavírus-járvány következtében a home office-hoz való hozzáállás a legtöbb vállalatnál átértékelődött, idén áprilisra pedig már az alkalmazottak közel egytizede otthonról végezte a munkáját. Nyáron aztán lassan ismét visszatértek az emberek az irodákba, a második hullám kitörésével azonban újra aktuálissá vált ez a vegyes érzelmeket kiváltó munkavégzési módszer.
Valóban a home office a jövő? Vajon a járvány végleges lecsendesülésével ismét minden visszatér a régibe, vagy egyre többen fognak otthonról dolgozni? Most akkor jó dolog, vagy sem?
A megoldás – mint általában – most is valahol középen van. A válasz a fenti kérdésekre röviden: az attól függ.
PRO ÉS KONTRA
Az otthoni munkavégzés esetében elsősorban bizalomra van szükség, anélkül nem fog menni. Csak ezután jöhet a többi.
„Nálunk hatékonyan működik. Cégünknél nem jellemző a folyamatos laptopfigyelés, a vezetőség teljesen megbízik abban, hogy az otthoni munka során is megfelelően dolgozunk. Véleményem szerint ez akkora bizalmat mutat a dolgozók felé, hogy eszükbe sem jut kijátszani.” – foglalta össze tapasztalatait Tóth Bianca, a MyBridge munkatársa.
A home office kétségbevonhatatlan előnye, hogy az otthoni munkavégzés kényelme, az utazással járó idő (és költségek) csökkenése, az egyéni időbeosztás, a munkavállaló saját bioritmusához való igazodás, a munka-magánélet nagyobb egyensúlya növeli az otthonról dolgozó munkavállalók egyéni hatékonyságát. Nem beszélve arról, hogy a munkaadó irodai kiadásai is jelentősen csökkenhetnek.
Ezzel szemben viszont az irodai munka egyértelműen növeli a csapaton belüli eredményességet, hiszen elősegíti a pozitív munkakapcsolatok kialakulását, hatékonyabb és gyorsabb információáramlást biztosít, javítja a csapategységet és lehetetlenné teszi, hogy az otthoni tennivalók eltereljék a dolgozók figyelmét.
„A hatékonyság megfelelő, sőt, sok esetben még talán hatékonyabb is. Mindenki magának tudja beosztani a napját. Hátránya, hogy kevésbé intenzív a szociális oldal.” – mondta el Berkes Beatrix, az Amrest toborzási specialistája.
És valóban, bár egy video call sok mindent megold, de az ember alapvetően társas lény, így a személyes kapcsolat és a valódi szemkontaktus hiánya miatt sosem tudja igazán helyettesíteni a valós meetingeket. Jómagam tíz éve dolgozom otthonról szabadúszóként, mégis támogatom a heti rendszerességű személyes jelenlétet az irodában, mert az élő szót, a fizikai kapcsolatot, az apró gesztusokat nem tudja pótolni egy monitor vagy kijelző.
NEM MINDENKINEK EGYFORMÁN VALÓ
Annyit tudunk hát, hogy a home office számtalan előnnyel és hátránnyal rendelkezik, és mindkét érvelési rendszer megállja a helyét. Fontos azonban, hogy a home office nem minden alkalmazottnak és vállalatnak egyformán való, minden esetben személyre és cégre kell szabni a feltételeket.
A munkavállalók esetében például nem csak a pozíciót és a munkakört, hanem a dolgozó személyiségét is figyelembe kell vennünk akkor, amikor az otthoni munkáról gondolkozunk.
Az extrovertált munkatársak számára motiváló lehet az irodai élet és pezsgés, hiszen ők társaságkedvelő és kommunikatív személyiségek, akik kimondottan nehezen élik meg az egyedüllétet, így közösségben töltődnek fel igazán. Az introvertált emberek ezzel szemben visszafogottabbak, így ők jobb szeretnek csendes és nyugodt környezetben dolgozni. Mindkét személyiség egyformán lehet csapatjátékos és ugyanúgy igényelheti a személyes kontaktust, csak más-más formában és mértékben.
Hasonlóan nem minden cégvezető éli meg egyformán, ha az alkalmazottak otthonról végzik a munkájukat. Sokan ugyanis úgy vélik, hogy a személyes kapcsolódás és kommunikáció hiányával túlságosan leomlik a vezető-beosztott viszony, eltűnik a tekintély és a vállalaton belüli struktúráltság. Nem beszélve a közösségről, a csapatszellemről és a munkavállalók bevonásáról…
AKKOR MI LEGYEN?
A szakértők véleménye és a munkaerőpiaci tapasztalat azt mutatja, hogy a jövő megoldása a hibrid munkavégzés lehet, melynek során a heti rendszerességű találkozók és megbeszélések egészítik majd ki az otthoni munkavégzést. Várhatóan a kollégák egy része otthonról, a másik fele pedig az irodában fog dolgozni, természetesen felváltva.
„Március óta az irodai munkát otthoni munkavégzés keretében folytatjuk. Vannak kijelölt napok, amikor be lehet menni az irodába, de egyszerre maximum 10-15 fő tartózkodik bent.” – foglalta össze Berkes Beatrix a náluk bevált módszert.
„Az első hullám alatt folyamatos home office-ban voltunk, majd ez a nyár közepén visszaállt a régi rendbe. Jelenleg is így dolgozunk, mely heti két nap otthoni munkavégzést jelent.” – tette hozzá Tóth Bianca.
A fenntarthatóság és az eredményesség érdekében a home office-ra, vagy legalábbis a közeljövőben várható hibrid munkavégzésre a munkavállalóknak és a munkaadóknak is megfelelően fel kell készülniük és megteremteniük hozzá a feltételeket.
A vezetőknek például szemléletet kell váltaniuk: legfőképpen az időalapú gondolkodásmódról az eredményalapúságra, vagyis ne az legyen a fontos, hogy mikor, hogyan és mennyi idő alatt végzi el az alkalmazott a feladatát, hanem az, hogy milyen lett annak minősége és hogy határidőre elkészült-e. Fontos vezetői feladat az otthoni munkavégzés bevezetése során, hogy egyértelműen le legyenek fektetve a munkaszervezési elvek, meglegyenek a kommunikációs protokollok, valamint a megfelelő eszközök, platformok és szabályok.
A home office viszont semmit sem ér, ha a munkavállaló nem biztosítja magának a megfelelő feltételeket. Elsősorban ki kell alakítania az otthoni munkakörülményeket (elkülönített irodahelyiség/irodasarok vagy dolgozószoba, megfelelő eszközök, szoftverek és természetesen a zavartalan környezet), valamint meglegyen az önállóságra való hajlam és a megfelelő time management is.
HELLO KARANTÉN, HELLO CSALÁD
Ne feledjük azonban, hogy személyiség, vállalati rendszer, pozíció és hibrid működés ide vagy oda, sok munkavállaló akkor is otthoni munkára van vagy lesz kényszerítve az iskolabezárások, az egyéb szigorítások, vagy éppen egy kötelező karantén miatt, ha nem akarja. Ilyen esetben a munkaadónak és a munkavállalónak is igazodnia kell a megváltozott körülményekhez, úgy ahogy ez történt az év első szakaszában is.
A home office azonban óriási segítséget jelent azoknak a szülőknek, akiknek nincs ki vigyázzon a gyermekre és otthon kell maradniuk. Ez természetesen nem csupán a koronavírus-járvány idején érvényes, hanem általános szabályként is megállja a helyét.
Ne feledjük azonban, hogy a család mellett nem mindig könnyű dolgozni. Kisgyermekes apaként jómagam is tisztában vagyok vele, hogy a gyerekzsivaj, a folyamatos zavaró körülmények nem csupán kizökkentik az embert a flow-ból, hanem sokszor még csak esélyt sem adnak arra, hogy ráüljön a hullámra. Ilyenkor bizony nagy önuralomra van szükség a munkavállaló részéről ahhoz, hogy megfelelően be tudja osztani az idejét és hatékonyan végezze a munkáját. Sokszor este kell befejezni a tennivalókat, mert másra nincs lehetőség. A család támogatása ilyenkor rendkívül fontos. De a munkaadó sem tehet mást, minthogy állandó kommunikációval segíti a dolgozóit és nem csupán ellenőriz, hanem társként, partnerként együttműködve neki is az a célja, hogy a munkatársakkal egy hajóban evezve támogassa az ő otthoni munkavégzésüket.
SZÓVAL AKKOR HOGYAN TOVÁBB?
Amint az látszik, a home office jóval bonyolultabb annál, minthogy egy szabadúszó fejlesztő otthon pizsamában ülve bekapcsolja a számítógépét és igyekszik minél több dolgot minél kevesebb idő alatt elvégezni, miközben a kedvenc sorozata megy a háttérben. A home office felkészülést, megfelelő feltételeket és hozzáállást, valamint összetett megoldási módszereket igényel. A járvány egy kiváló főpróba volt, melynek hatására sok munkaadó pozitívan értékeli ezt a munkavégzési formát és várhatóan hosszútávon is bevezeti az irodai alkalmazottak körében.
És hogy mi lesz a járvány után, meghagyják-e a munkaadók a home office-t?
Az a tapasztalat, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol a Covid előtt is bevált, ott csak erősödött a pozitív hozzáállás és hosszútávon is beállnak a hibrid munkavégzésre.
„Nálunk eddig is rugalmasan volt kezelve a kérdés, de ez az időszak bebizonyította, hogy nincs szükség ekkora méretű irodára, sokkal kisebb is elegendő tud lenni egy bejárási rendszerrel.” – válaszolt a kérdésre Berkes Beatrix.
„A teljes távmunkát nem tudom elképzelni, de a nálunk is működő 2 nap home office és 3 nap iroda szerintem teljesen járható.” – tette hozzá Tóth Bianca.
Szerző: Ficza János