Az elmúlt években folyamatosan növekszik a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottsága. Míg 2011-ben még csak alig több, mint 17%-uk tudott elhelyezkedni, 2019-ben ez az arány már 42%, ami a jelenlegi 4,4 millió foglalkoztatottból 150 ezer embert jelent. Nézzük meg, mik a legfontosabb tudnivalók ezzel kapcsolatosan, és milyen kedvezmények illetik meg azokat a munkáltatókat, akik a hiányzó munkaerőt ily módon szeretnék pótolni!
Manapság, amikor egyre nehezebb betölteni bizonyos pozíciókat, sok vállalat kezd rugalmasabban gondolkodni, és nyitni a megváltozott munkaképességűek alkalmazása felé is. Azon túlmenően, hogy lelkes és jó munkaerők, számos más előnnyel is járhat a foglalkoztatásuk. Az állami támogatások mellett – melyről a későbbiekben még lesz szó – a munkahelyi közösségre is jó hatással lehet egy ilyen lépés, például a vállalati kultúrára, a társadalmi érzékenység növelésére, a lojalitásra – mondja a Prohuman.
Tévhit, hogy a megváltozott munkaképességűeket puszta jótékonykodásból érdemes foglalkoztatni. Amennyiben megtaláljuk a képzettségüknek, tapasztalatuknak megfelelő munkát, az egy tudatos és megtérülő gazdasági döntés, emellett pedig az újra munkába állók életminőségét, és ezáltal egészségi állapotát is javítja.
Olyan egészségkárosodást szenvedett, vagy fogyatékos személyt nevezünk megváltozott munkaképességűnek, akinek szakértő hatósági vizsgálat során – melyet a munkaerőpiaci szempontok alapján elemeznek - megállapítják, hogy az állapota befolyásolja a munkavégzési képességét. Ez az állapot sokféle lehet, tartós betegségektől kezdve a különféle fogyatékosságokig (például Down szindróma, az autizmus különböző formái), vagy látássérült, siket stb.
Vegyünk példának egy látássérültet. Nyilvánvaló, hogy bizonyos munkakörökben nem tud elhelyezkedni, hiszen egy építkezésen nehezen tudná pusztán a többi érzékszerve segítségével megfelelően elvégezni a munkát, de kiváló masszőr lehet, vagy eredményes telefonos értékesítő. Bizonyos mentális betegségekkel küzdők pedig kifejezetten jól bírják a monoton, ismétlődő, automata folyamatokat, és lelkesen végzik nap mint nap ugyanazt a gyártósori, vagy manufakturális tevékenységet.
Fülöp Attila az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára múlt csütörtökön a témában tartott konferencián elmondta, az állam kiemelten támogatja a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, így az állami szerepvállalással további 150 ezer ember tudna elhelyezkedni megfelelő segítséggel és rehabilitációval a munkaerőpiacon. Megjegyezte, hogy az esélyteremtésben és a felzárkózás segítésében az állam mellett az önkormányzatok, civil és egyházi szervezetek, gazdasági társaságok szerepvállalása is nélkülözhetetlen.
Összességében elmondható, hogy az elmúlt években Magyarországon látványos előrelépés történt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottságának növekedésében. Igaz, az EU-s átlagtól - ami jelenleg 50% körül mozog – még lemaradásban vagyunk. Egy egészséges és fejlett társadalomban fontos és megkerülhetetlen a hátrányosabb helyzetben lévők segítése, életminőségük növelése, és az önálló jövedelemszerzés lehetősége, ez utóbbiban kiemelt szerepe van az őket foglalkoztató cégeknek. Az államtitkár a konferencián kiemelte, azoknak a cégeknek, akik már foglalkoztatnak megváltozott munkaképességűeket, túlnyomó részt "kifejezetten pozitív véleménye van" a náluk dolgozókról.
További információ a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatosan a NAV és a Netjogtár oldalán érhető el.