Blog Munkaadóknak

Az elmúlt években folyamatosan növekszik a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottsága. Míg 2011-ben még csak alig több, mint 17%-uk tudott elhelyezkedni, 2019-ben ez az arány már 42%, ami a jelenlegi 4,4 millió foglalkoztatottból 150 ezer embert jelent. Nézzük meg, mik a legfontosabb tudnivalók ezzel kapcsolatosan, és milyen kedvezmények illetik meg azokat a munkáltatókat, akik a hiányzó munkaerőt ily módon szeretnék pótolni!

Manapság, amikor egyre nehezebb betölteni bizonyos pozíciókat, sok vállalat kezd rugalmasabban gondolkodni, és nyitni a megváltozott munkaképességűek alkalmazása felé is. Azon túlmenően, hogy lelkes és jó munkaerők, számos más előnnyel is járhat a foglalkoztatásuk.  Az állami támogatások mellett – melyről a későbbiekben még lesz szó – a munkahelyi közösségre is jó hatással lehet egy ilyen lépés, például a vállalati kultúrára, a társadalmi érzékenység növelésére, a lojalitásra – mondja a Prohuman.

Tévhit, hogy a megváltozott munkaképességűeket puszta jótékonykodásból érdemes foglalkoztatni. Amennyiben megtaláljuk a képzettségüknek, tapasztalatuknak megfelelő munkát, az egy tudatos és megtérülő gazdasági döntés, emellett pedig az újra munkába állók életminőségét, és ezáltal egészségi állapotát is javítja.

De mit is jelent pontosan a megváltozott munkaképesség?

Olyan egészségkárosodást szenvedett, vagy fogyatékos személyt nevezünk megváltozott munkaképességűnek, akinek szakértő hatósági vizsgálat során – melyet a munkaerőpiaci szempontok alapján elemeznek - megállapítják, hogy az állapota befolyásolja a munkavégzési képességét. Ez az állapot sokféle lehet, tartós betegségektől kezdve a különféle fogyatékosságokig (például Down szindróma, az autizmus különböző formái), vagy látássérült, siket stb.

Vegyünk példának egy látássérültet. Nyilvánvaló, hogy bizonyos munkakörökben nem tud elhelyezkedni, hiszen egy építkezésen nehezen tudná pusztán a többi érzékszerve segítségével megfelelően elvégezni a munkát, de kiváló masszőr lehet, vagy eredményes telefonos értékesítő. Bizonyos mentális betegségekkel küzdők pedig kifejezetten jól bírják a monoton, ismétlődő, automata folyamatokat, és lelkesen végzik nap mint nap ugyanazt a gyártósori, vagy manufakturális tevékenységet.

Fülöp Attila az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára múlt csütörtökön a témában tartott konferencián elmondta, az állam kiemelten támogatja a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, így az állami szerepvállalással további 150 ezer ember tudna elhelyezkedni megfelelő segítséggel és rehabilitációval a munkaerőpiacon. Megjegyezte, hogy az esélyteremtésben és a felzárkózás segítésében az állam mellett az önkormányzatok, civil és egyházi szervezetek, gazdasági társaságok szerepvállalása is nélkülözhetetlen.

6 fontos tipp és tudnivaló a munkaadók számára:

  1. Állami támogatás igényelhető a bérre. Ha a cégben a megváltozott munkaképességű dolgozók száma eléri a 30 főt, vagy a teljes létszám minimum 25%-át, és megfelel az egyéb feltételeknek, a vállalat kérheti akkreditációját, mely alapján az állam pénzbeli támogatást nyújt. Ez költhető munkabérre, képzésre, rehabilitációs célú átalakításra. Ezen költségeket 75-100%-ig terjedő arányban megtérítik, és a jövő évben 43,5 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra.
  2. Kiváltható a rehabilitációs hozzájárulás. Minden 25 dolgozónál többet foglalkoztató vállalatnak, ahol a megváltozott munkaképességűek száma nem éri el a teljes állomány 5 százalékát, a munkaadóknak a hiányzó létszám után rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. Ez az összeg 2019-ben megváltozott munkaképességű személyenként évi 1 341 000 forint.
  3. A társasági adóalapot csökkentheti a törvényben meghatározott arányú megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatása.
  4. Kevesebb a szociális hozzájárulási adó. A munkáltatót részkedvezmény is megilletheti a szochoból a minimálbér kétszereséig. A szocho mértéke 2019. július 1-jétől 17,5%, a részkedvezmény ebből vonódik le.
  5. Plusz pont az EU-s támogatások esetében. Jelenleg is futnak (EFOP-1.1.1-15 és VEKOP-7.1.3-15) pályázatok, amelyek keretében bérjellegű támogatásokat vehet igénybe a munkáltató.
  6. Fontos tudnivaló: a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat, és évente 5 munkanap pótszabadság jár az érintett dolgozónak.

Összességében elmondható, hogy az elmúlt években Magyarországon látványos előrelépés történt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottságának növekedésében. Igaz, az EU-s átlagtól - ami jelenleg 50% körül mozog – még lemaradásban vagyunk. Egy egészséges és fejlett társadalomban fontos és megkerülhetetlen a hátrányosabb helyzetben lévők segítése, életminőségük növelése, és az önálló jövedelemszerzés lehetősége, ez utóbbiban kiemelt szerepe van az őket foglalkoztató cégeknek. Az államtitkár a konferencián kiemelte, azoknak a cégeknek, akik már foglalkoztatnak megváltozott munkaképességűeket, túlnyomó részt "kifejezetten pozitív véleménye van" a náluk dolgozókról.

További információ a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatosan a NAV és a Netjogtár oldalán érhető el.